>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Hazafias Népfront

"Magyarországi Németek Alapítvány" (Stiftung Ungarndeutsche) elnevezéssel alapítványt létesített a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szövetség, az Oktatási- és a Belügyminisztérium. Az alapítvány induló vagyona 320 000 Ft volt. Az alapítvány együttműködött a stuttgarti Dunai Svábok Alapítvánnyal (Stiftung Donauschwaben in Stuttgart). Rengeteg pályázat érkezett az alapítványhoz. Pályázni lehetett könyvkiadásra, a klubélet körülményeinek javítására, programokra és csoportok külföldi utazására. Kezdetben azonban csak a nyelvápolásra, cserelátogatásra és a partnerkapcsolatok ápolására. A nem városi jellegű, németek által is lakott magyarországi települések és NSZK-beli települések közti partnerkapcsolat jóváhagyása is alapítvány hatáskörébe tartozott. A kuratórium 7 tagból állt. Elnöke Manherz Károly, helyettese Burgert Róbert a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, ügyvezető elnöke pedig Hambuch Géza lett. Ezen kívül tagja volt még a kuratóriumnak Wolfart János, Réger Antal valamint a Hazafias Népfront és a Belügyminisztérium egy-egy delegáltja.

Peják Emil, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára a parlamentben javasolta a nemzetiségi törvény megalkotását. A javaslatot minden képviselő támogatta.

Emlékeztető készült a nemzetiségi szövetségek vezetői, az MSZMP KB, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa valamint a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának képviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy nemzetiségi törvényre, továbbá abban is, hogy ki kell építeni a szövetségek helyi, megyei és területi érdekképviseleti rendszerét. Hangsúlyozták, hogy országos és regionális beiskolázású nemzetiségi oktatási intézményeket kell létesíteni. A nemzetiségek által lakott településeken a kétnyelvűség formai és tartalmi elemeit az eddiginél szélesebb spektrumban kell alkalmazni. A médiakínálat növelése és egy közös nemzetiségi kiadó alapítása mellett hangsúlyozták a szövetségek működésének anyagi feltételeinek javítására irányuló törekvés szükségességét is.

A Minisztertanács döntött egy a kormány mellett működő Nemzetiségi Kollégium felállításáról. Ennek elnöke Pozsgay Imre államminiszter, tagjai pedig az érintett minisztériumok, a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az egyházak, a Magyarok Világszövetsége megbízottai, a nemzetiségi szövetségek főtitkárai, valamint a cigányság érdekképviseleti szervének delegáltja. A kollégium a tervek szerint tanácsadó, konzultációs szerepet kap a döntések előkészítésében.

A Szövetség Elnöksége javasolta, hogy a Szövetség a Hazafias Választási Koalíció tagjaként vegyen részt a választásokon.

A Szövetség Elnöksége úgy döntött, hogy a Hazafias Választási Koalíció országos listáján nem indít hivatalosan jelöltet.

Az első szabad választás. A Hazafias Választási Koalíció jelöltjeként induló Hambuch Géza nem került be a parlamentbe. A bekerült német származású képviselők a HVK-n kívül indultak. Wekler Ferenc (Franz Wekler) /Agrárszövetség/, Szauter Rudolf (Rudolf Szauter), Figler János (János Figler) /MDF/, Pálos Miklós (Miklós Pálos) /KDNP/, Werner József (Josef Werner) és Freund Tamás (Tamás Freund) /SZDSZ/.